Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vállaljak-e gyermeket, ha már van fogyatékkal élő gyermekem?

Vállaljak-e gyermeket, ha van egy sérült gyermekem?

Egy kedves ifjú hölgy, később kiderült, hogy egy tanulási akadályozottságot is mutató autista kisfiú édesanyja keresett meg engem a minap. Nem tudom miért engem fogadott a bizalmába. Feltételezem, hogy korom és bizonyos mértékig ismert gyógypedagógusi voltom bátorította fel, hogy hozzám forduljon.

Azt a kérdést tette fel, ami számos sajátos nevelési igényű kisgyermeket nevelő szülő fejében forog, de nem biztos, hogy meg mernek bárkit kérdezni, illetve egymás közt babonákra, tévhitekre és félrevezetésekre támaszkodva, valamelyik sorstársával, vagy barátnőjével megbeszélve hoznak hibás döntést.

A kérdés, vállalhatok-e Pityuka, Piroska mellé másik gyermeket? Mi várható?

Egy rövid választ adva azt mondtam neki, hogy 90-95% -ban az a legjobb, ha vállal. Ugyanakkor azt javaslom, hogy bátran forduljon egy hozzáértő szakemberhez, genetikában, örökléstanban járatos orvoshoz és nem árt egy genetikai vizsgálat elvégzése sem. Ráadásul ez nem ártana minden olyan fiatalnak, aki utódnemzésre adja a fejét. Néhány éve még bonyolult, nehéz dolog volt ez, ma már gyors, rutin eljárás.

Ne ijedjen meg, az, hogy van már a családban egy picit eltérő családtag is, nem biztos, hogy növeli az esélyt az ismétlődésre. Mikor láttam a szemében az érdeklődést, megkérdeztem, hogy van-e néhány perce, hogy elmagyarázzam azt, amit talán mindenkinek tudnia kellene, de ma már a szakemberek sem foglalkoznak úgy vele, mint illene. Mivel volt, belefogtam a magyarázatba:

Az, hogy eltérő fejlődésű utód születik, nagyon sok mindentől függ. A sérült fiatalok szülei többnyire önmagukban keresik az okokat, de ez nagyon ritkán van így. Ha éppen tanultak volna erről, lehet, hogy jobban félnének, de legalább nem mardosná őket az indokolatlan önostorozás.

A sérült személy születése akár a fogamzás pillanatában eldőlhet. Lehet, hogy valamelyik szülő hordozza magában azt a sérült gént, ami a bajt okozza. Mivel általában mindkét szülő génje befolyásolja az utód állapotát, többnyire, ha ez egyik szülő minden génje, vagy éppen az adott fontos gén rendben van, az utód is rendben lesz. Mégis vannak olyan gének, amik olyan dominánsok, hogy egyedül is okozhatnak problémát. Van, amit az anya és van amit az apa hordoz. Vannak olyanok, amik csak az egyik nemű, például fiú utódban okoznak problémát és van, amit úgy adnak át a szülők, hogy nem a közvetlen utódban, csak az ő utódaiban mutatnak tüneteket. Beszélünk domináns és recesszív génekről is. Amilyen nagy a variációs lehetőség, szerencsére olyan ritkán fordulnak elő ezek a problémák. Az előforduló fogyatékosság nagyon kis hányadát okozzák ezek a problémák.

A fogamzás pillanata a spermium és a női petesejt egyesülése sem olyan egyszerű dolog. Az első, vagy első néhány osztódás közben is sérülhetnek a gének, kapcsolódhatnak hibásan a kromoszómák. Erről általában senki sem tehet, többnyire a véletlen műve a hiba. Talán a korosabb szülők esetében kicsit nagyobb az esély, ezért is javasolják az első gyereket (és a többit is) minél korábban megszülni, mert kevesebb a genetikai hibák esélye. Persze összességében ez is inkább ritkának mondható és az ilyen génhiba ismétlődése is nagyon-nagyon ritka. Ezért is vállalhat következő gyereket az a szülő, akinek ilyen okból született sérült gyermeke.

A fogamzás után egy nagyon gyors sejtosztódás indul meg a lassan az anyaméhben megtapadó kis utódban. Itt is előfordulhatnak hibák. Főként azok a vegyületek okozhatnak károsodást, amiket „sejtméregnek” ismerünk. Ilyen jellegzetesen a nehéz fém, például az ólom gőze, ami sokáig ott volt az üzemanyagokban, de sejtméreg, bár kevesebb hatással az alkohol és minden tudatmódosító szer is. Komoly sejtméregként működnek egyes orvosságok is, olyanok, amiről nem is gondolnánk. Ilyenkor érdemes a gyógyszerekről, még, ha egyszerű étrend kiegészítők is egyeztetni az orvossal.

Ebben a korban a legveszélyesebbek a minket kisebb-nagyobb mértékben megbetegítő vírusok, baktériumok is. Híres magzatkárosító a rubeóla, a kanyaró, vagy a bárányhimlő is, de nem is gondolnánk, hogy szeretett professzorom Dr. Rendi László szerint a leggyakoribb fogyatékot okozó ilyen apróság az influenza, főként gyakorisága miatt

Érheti az anyát olyan erős trauma is ebben az időszakban, például egy elesés, vagy egy autóbaleset, ami törést okoz a sejtek gyors osztódásában és a  sérült rész nem oda forr, ahova kellene (kicsit leegyszerűsítve).

Szintén ebben az életkorban jelentkezhetnek az édesanya hibás táplálkozási szokásainak eredményei. Régebben a szegénység és az ebből adódó egysíkú táplálkozás, ma inkább a különféle divatok jelenthetnek itt veszélyt. Bizonyos nélkülözhetetlen tápanyagok hiánya kihathat a magzat fejlődésére. Megjegyezném, hogy egyes reklámozott vitaminok túlfogyasztása is potenciális veszélyt jelent. Régebben az egészségtelen ivóvíz okozott gondokat. A kútvíz magas nitrit és nitrát tartalma olyan károsodásokat okozott, ami a születendő gyermek mentális képességeit hátrányosan érintette. Bizonyos társadalmi rétegekben, ahol nincs vezetékes víz, ma is él ez a veszélyforrás.

A következő kritikus időszak a szülés körüli időszak.

Jelenthet problémát mind a koraszülés, mind a túlhordás is. A normál szülés nehéz időszak az utód számára is. Gondoljuk meg milyen szűk csatornán kell kibújnia! Az összenyomódás hatására keletkezhetnek kisebb vérzések az idegrendszert rejtő területeken, amik általában felszívódnak, de súlyos esetben megmaradnak és pótolhatatlan pusztulást idéznek elő. A másik gond az áttérés a magzati oxigénellátásról a lélegzésre. Némi oxigénhiány felléphet, de súlyosabb esetben, maradandó károsodás léphet fel. Az oxigénhiány is lehet fogyatékossági kórok, nem is kicsit. A ma mentális, vagy mozgási problémát hordozó sérültjeink között számos esetben találunk nehéz szülést, mint kórelőzményt, kisebb, vagy elterjedtebb vérzéssel, illetve oxigénhiánnyal.

Komoly veszélyforrás a születés utáni időszakban a magas lázzal járó főként fertőző betegség, de előfordul ilyenkor trauma is. Ismert trauma az ágyból kiesés és az ölből való elejtés következtében a fejet ért sérülés (fejre ejtés).

A táplálás és a táplálkozás is nagyon fontos tényező a csecsemő fejlődésében.

A fentiekben felsoroltak akár nagyon ijesztőek lehetnek, és visszariaszthatják a gyermeket vállaló ifjú hölgyeket. Végig gondolva a számos veszélyforrást riasztó lehet a kép, ezért el kell mondani, hogy bár a veszélyek száma nagy, az előfordulásuk szerencsére eléggé ritka. Azért mutattam be a legfontosabb fogyatékossági okokat, hogy megértessem a szülőkkel, hogy az önvád és az ilyen módon való önostorozás irreális és csak káros lehet. A kórokok nagyon minimális része az, amit magunkban hordozunk, és ezt egy alapos genetikai vizsgálat könnyen kizárhatja.

A lényeg, hogy, ha ez a genetikai probléma kizárható, a fogyatékkal élő gyermek születése után bátran vállalkozhatnak újabb gyerek vállalására, sőt a tapasztalat az, hogy ez pozitívan hat a sérült testvérre is. Arra is gondolnunk kell, hogy ha velünk fordul elő valami tragédia az egészséges testvér gyakran segíti fogyatékkal élő testvérét is. A családra is jól hat a testvér születése.

A tőlem tanácsot kérő ifjú szülőnek tehát ezt a tájékoztatást nyújtva, mivel előző gyermeke kór-előzményét nem ismerem, genetikai tanácsadás után bátran javaslom a gyermekvállalást. A fogyatékossági kórokokat ismerve, könnyen javíthatja az esélyt az egészséges utódra, ráadásul a matematikai esély is emellett szól.

Azt pedig, hogy fogyatékos gyermeke született, ne szégyellje, hisz a leírtakból következik, hogy nagy valószínűséggel nem kerülhette el ezt a szerencsétlen véletlent. Szeresse a gyermekeit, a sérültet ugyan úgy mint az egészségest, és igyekezzen elfogadni a szakemberek tanácsait, hogy a legtöbbet és a legjobbat nyújthassa nekik.