Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Készségfejlesztő speciális szakiskola

GONDOLATOK A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLÁRÓL

 

 

         Bevezetés:

 

         A Készségfejlesztő speciális szakiskola a gyógypedagógiai iskolarendszer legfiatalabb intézménytípusa, a munkára felkészítő tagozatok átalakításával jogszabályi változások következtében jött létre.

         Az értelmi fogyatékossággal élők klasszikus intézményrendszerében, különösen a súlyosabb kategóriájú, (későbbiekben az értelmi fogyatékosok iskoláztatásának különválása után foglalkoztató iskola, illetve a középsúlyosan értelmi fogyatékosok iskolái) intézményeiben hagyománya volt a munkavégzés során végrehajtott habilitációs tevékenységnek. (Göllesz, Hatos, Révay). A klasszikus foglalkoztató iskolák (például: Homok, Somogyvár, Tornanádaska, Gic, Rum stb.) mellett olyan mezőgazdasági hasznosítású egységek működtek, ahol a tanulók a kertészetben, a szántóföldi növénytermelésben, az állattenyésztésben végzett munkájukkal jelentősen hozzájárultak önmaguk ellátásához, ugyanakkor megismerkedtek ennek a munkának, általuk is elsajátítható fortélyaival. Sokan, az itt végzett tanulók közül munkát találtak a mezőgazdaságban.

         Egyes intézmények, ahol ezek a lehetőségek nem voltak adottak, egyszerű bedolgozói munkákat vállaltak, közeli, vagy távolabbi ipari üzemek számára.

         A szakmai szemlélet változása után háttérbe szorultak ezek a foglalkozási módok, és tanulóink szorosan vett iskolai oktatása került előtérbe. Ebben az időszakban is maradt néhány intézmény, aki megőrizte hagyományos foglalkoztató háttértevékenységének kellékeit, és bár csökkentett időfelhasználással, de folytatta a tevékenységet is.

         Az 1980-as évek második felében, kiemelten az enyhén értelmi fogyatékosokat (tanulásban akadályozottakat) nevelő iskolákban kezdtek ismét a hasznos munkavégzéssel és ennek a képzésbe illesztésével foglalkozni. A Homoki és a Tornanádaskai intézmény összefogásával a mezőgazdasági területen, a budapesti Fogócska utcai, valamint az Ív utcai intézmény kezdeményezésére ipari jellegű továbbképzések egyedi indítását kezdeményezték. Hasonló kezdeményezés indult Komárom – Esztergom és Fejér megyékből is. Fenti szakmai mozgalmak hatására kezdetben „kisegítő továbbképző iskolák” később a kisegítő iskola név megszűnésével (1985) speciális szakiskolák jöttek létre.

         Az értelmileg akadályozottak szakterületén, a 8. csoportot befejező tanulók részére vált lehetségessé a „munkára felkészítő tagozat” indítása. Mivel ennek jogi szabályozása nagyon bizonytalan volt, a működési szabályozás biztosítására és az oktatási rendszerbe való illeszkedés elérésére az értelmileg akadályozottak intézményeiben is speciális szakiskolák indulhattak, melyek a munka világára, a felnőtt életre készítették fel a tanulókat. Ezeket az iskolákat ruházták fel, a megkülönböztető „készségfejlesztő” kiegészítő jelzővel.

 

         A készségfejlesztő speciális szakiskolák létrejöttének okai:

 

 

         A készségfejlesztő speciális szakiskolák, nem spontán szakmai ötlet folyományaként jöttek létre. Az elmúlt időszak társadalmi változásai és szakmapolitikai okok egyaránt közre játszottak abban, hogy ez az iskolatípus létrejöjjön és teret nyerjen az oktatási rendszerben.

        

         Társadalmi okok:

                   Szülők igénye:

                                      A gyerekek szülei elvárásokat fogalmaztak meg az iskolarendszerrel kapcsolatban. A normalizációs elv és a szülők jogos igazságérzete is azt diktálta, ha a többi fiatalnak joga van az általános iskola befejezése után szakmai irányú tanulmányokat folytatni, akkor erre az Ő gyermeküknek is joga van.

                                      A szülők többsége dolgozott, az általános iskolából kikerülő fiatalok, még nem voltak felkészülve a foglalkoztatókban, az értelmi fogyatékosok napközi otthonaiban való tartózkodásra. Ezt a felkészülési időt hasznosan szerették volna eltöltetni a gyermekekkel.

 

                            Munkaerőpiac bővülése:

                 Megjelentek az állami támogatással, fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató munkahelyek. Ezek mellett, vagy ezekkel együtt az értelmi fogyatékosok napközbeni otthonai is hasznos munkafeladatokat, gyakorlatilag termelő munkát végeznek. Ezek a vállalkozások, bár jelentős állami segítséget kapnak, mégis érdekeltek a termelés bizonyos szintű biztosításában is. Nem szívesen vállalják a sajátos nevelési igényű fiatalok hosszas betanítását, munkahelyen való tartózkodásra, viselkedésre való megtanítását. Ezt a feladatot végzi el a készségfejlesztő speciális szakiskola.

 

 

 

                            Társadalmi elvárások változásai:

                A lakóotthonok létrejötte teljesen más magatartást, hozzáállást igényelt végzett növendékeinktől. Ahhoz, hogy valaki lakóotthonban éljen, egyfajta közösségi viselkedésre, alkalmazkodásra van szükség. A lakóotthon akkor működik jól, ha az ott élő fiatalok a minimálisan szükséges külső segítséget kapják, személyiségállapotukhoz viszonyított legnagyobb önállóság mellett. Az önkiszolgálásnak itt kiemelt szerepe van. Erre is felkészít a készségfejlesztő speciális szakiskola.

                Az értelmi fogyatékosok napközi otthonairól már beszéltem. Ott is jelentősebb szerep jutott a hasznos munkavégzésnek. A szociális ellátás felnőtt bentlakásos intézményei, mint önálló vállalkozók vesznek részt a munkaerőpiacon. Nekik is könnyebb, ha a munkavégzésre és a közösségi életformára felkészült fiatalokat kapnak.

                A családok életformája is jelentősen megváltozott. Kisebb vállalkozásokat működtethetnek, amelyekben a családtagok végzik a különféle munkafolyamatokat (pl.: családi kertészet, autómosó, különféle szolgáltató vállalkozások stb.) Ebbe a munkabeosztásba is bekerülhet az intézménytípusunkban végzett tanuló.

                Az elsődleges munkaerőpiac néhány éve, csak távoli álomnak tűnt tanulóink számára. A Salva Vita alapítvány „Munkahelyi gyakorlat programja” a tanulók szervezett munkahelyre kísérése és segítése során felvillantotta a lehetőséget legtehetségesebb tanulóink erre a piacra való bekerülésének. Ez a program is a készségfejlesztő speciális szakiskola kereteiben valósulhat meg.

 

Szakmapolitikai okok:

                Az iskolarendszer egésze megváltozott. A tankötelezettség 16-ról 18 éves korra való emelése nélkülözhetetlenné tette, hogy az alapfokú iskolai tanulmányait optimális esetben 14 éves korában befejező, értelmileg akadályozott tanuló is valamilyen iskolarendszeren belüli fejlesztésben részesüljön. A kizárólag elmélet orientált képzések ezeknek a növendékeknek az alap időszakban sem biztosítják optimális fejlődésüket. Kézenfekvő volt egy szakképzés alapú képzőrendszer létrehozása.

                A tanuláshoz való jog néhány évtizede nem volt általános. Az értelmileg akadályozottak jelentős hányadára rásütötték a „képezhetetlen” jelzőt. A szülői és szakmai ellenállás ez ellen a minősítés ellen tiltakozott, és a jogalkotóknál is szabad utat talált, így egyre kevesebb gyermek és fiatal kerül kizárásra az oktatás rendszeréből. Természetesen mindenki nem oktatható ugyanazokkal a módszerekkel. Meg kellett teremteni azt az iskolatípust, ami az értelmileg akadályozottak számára is biztosítja a tankötelezettség végéig az iskolába járást.

                Az oktatási rendszer szabályozott alapvetően egységesnek tekinthető rendszer. Ennek alapfokú és középfokú szakaszát a Közoktatási törvény szabályozza. Az alapfokú rendszerben egységesen általános iskolákba, ezt követően középfokú iskolákba járhatnak a tanulók. Az alapfokú szakasz évtizedek óta megoldott volt a mi tanulóink számára, de középfokra, csak elvétve, véletlenszerűen kerülhettek a sajátos nevelési igényű tanulók. Az értelmileg akadályozottak számára ez az út lehetetlen volt. A tankötelezettségi életkor emelkedése, valamint az, az elv, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók speciális oktatása igyekszik leképezni a normál oktatási rendszert, nyilvánvalóvá tette, hogy szükség van egy a középfoknak megfelelő iskolai szakaszra az értelmileg akadályozott tanulók számára is.

          A készségfejlesztő speciális szakiskola középfokú oktatási intézmény, a szakképző intézmények közé sorolandó. A képzési idő a készségfejlesztő speciális szakiskolában, a többi szakképző intézményhez hasonlóan négy év, amiből kettőben közismereti tananyag alapján dolgozunk, és két évfolyamon szakképzés jellegű oktatás folyik. (KT 27.§)

         A közismereti évfolyamokon nincs jelentősebb probléma azzal, hogy ki és mit tanítson, hiszen a „fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiről szóló 23/1997.(VI. 4.) MKM rendelet, illetve annak módosításai a 9-10. évfolyam ismeretanyagát kerettantervi szintre lebontva nagyon szakszerűen és részletesen tartalmazza. Problémát a szakképző szakasz tartalmi szabályozása okozza. Erre a területre még nem jelent meg a teljes körű tartalmi szabályozás. Az Országos Közoktatási Intézetben, Sallné Lengyel Mária vezetésével egy munkacsoport elkészítette azt a tantervi ajánlást, ami sajnos eltűnt, és így nem férhetünk hozzá.

         Ahhoz, hogy megtervezhessük oktató munkánkat ebben az iskolai szakaszban, számos dolgot át kell gondolnunk. Legfontosabbnak az alábbi kérdéseket tartom:

·        Mi jellemzi a szakaszba járó tanulókat?

·        Milyen szakmai lehetőségeink vannak?

·        A jogszabályok alapján milyen időkeret áll rendelkezésünkre az oktató munka elvégzésére?

·        Mit illeszthetünk be ebbe az időkeretbe?

·        Ki és milyen képzettséggel tanítson ezen az osztályfokon?

 


 

A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói:

 

Általában a készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóiról az alábbiakat lehet elmondani:

 

·        Több éve vannak a speciális iskolarendszerben és részesülnek a számukra megfelelő oktatásban. Az iskolai oktatás hatására alapvető ismeretekkel, képességekkel és készségekkel rendelkeznek. Ugyanakkor sérülésükből adódóan képességeikben jelentősen elmaradnak ép társaiktól, és ez az elmaradás abszolút mértékben nagyobb is lehet, mint a tanulás megkezdésének időszakában volt.

·        Figyelmük nehezen leköthető, elkalandozó, emlékezetük bizonytalan, pontatlan, gondolkodásuk a konkrét területeken is alacsony szintű, elvonatkoztatásokra nem, vagy alig képesek. Tanulásukban a spontán tanulás nagyon kevés szerepet kap. A megtanult ismeretek alkalmazására más szinten csak segítséggel képesek. Kommunikációjuk alacsony szintű.

·        Az értelmi akadályozottság létrejöttében szerepet játszó kórképek nagymértékben meghatározzák fejlődésüket és személyiségképüket. Az életkori fejlődés kritikus szakaszát gyakran, az épekhez képest is problémásabban élik meg. Ebben az életszakaszban fejlődésük lelassulhat, esetleg még visszafejlődést is tapasztalhatunk.

·        Ugyanakkor nagyon nagy szükségük van arra, hogy tanulási funkcióikat használják, az eddig megtanultakat gyakorolják ahhoz, hogy a visszafejlődést megakadályozzuk, a gyors leépülés ellen hassunk.

·        Nagyon heterogén ez a populáció a megszerzett ismeretek területén is.

§  Vannak, akik kisebb, nagyobb mértékben, birtokában vannak a kultúrtechnikák használatának

§  Vannak olyanok, akik ezen a területen nem szereztek alkalmazható ismereteket

§  Egyre inkább találkozunk olyan halmozottan sérült fiatalokkal, akiknek társuló fogyatékossága további speciális problémákat vet fel.

·        Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói sajátos, és nagyon heterogén képességstruktúrával rendelkeznek.

 

A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés sajátosságai:

 

A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés oktatásának sajátosságait az alábbiakban foglalnám össze:

A középsúlyosan értelmi fogyatékosok, (értelmileg akadályozottak) készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatásának célja:

·        a felnőtt élethez, társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretek, készségek és szokások megismertetése, elsajátíttatása a tanulókkal.

Ennek keretében:

§  a megtanult ismeretek szinten tartását biztosító, közismereti tananyag megtanítása, gyakoroltatása.

§  az önkiszolgálás lehető legmagasabb szintre juttatása

§  egyszerű betanított munka, bedolgozói tevékenység, vagy legalább az önellátással kapcsolatos tevékenységek megtanítása.

§  munkahelyen való magatartásformák kialakítása, a balesetmentes, biztonságos tevékenység, és az ezzel kapcsolatos szokások kialakítása.

§  a környezetben való tájékozódás javítása

 

 

Az középsúlyosan értelmi fogyatékosok (értelmileg akadályozottak) készségfejlesztő speciális szakiskoláiban folyó pedagógiai munka sajátosságai:

 

·        Fokozott, differenciálás, egyéni fejlesztési ütem és fejlesztés

·        A tevékenységekre és konkrét tapasztalatokra épülő ismeretszerzés

·        Nagymértékű tolerancia és türelem

·        A feladatok egyénre szabása és differenciálása

·        A pedagógus személyes aktív közreműködése a tanulási és a munkafolyamatokban.

·        Differenciálás a célokban és az elvárható eredményben, a követelményekben

·        A tanulók számára értelmezhető szöveges értékelés

 

     A szakmai képzés lehetőségei és a törvényes időkeretek

 

A készségfejlesztő speciális szakiskola működésére vonatkozó alapvető szabályozást a Közoktatási törvény 27.§-a tartalmazza. Ez határozza meg az intézmény jellegét. Kimondja, hogy a szakiskolák közé tartozik. A szakképzésre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rá.

Az oktatás időrendi kereteit a Közoktatási törvény más paragrafusai írják elő, és sajnos ez a ránk vonatkozó speciális szabályozás miatt korlátot is jelent.

Az alap óraszám a Kt. 52.§ (5) bekezdése alapján legfeljebb napi öt, vagy hat, heti átlagban 5,5 óra lehet, amiből kiszámítható, hogy 27,5 órát tervezhetünk egy hétre. Ehhez hozzá adhatjuk a Kt. 52.§ (6) bekezdése szerinti 4 rehabilitációs órát is. Ebből adódik a tematikákban is alapként szolgáló 31 órás tervezési óraszám.

Ezen belül is vannak megkötések. Kötelezően megtartandó közismereti óra a szakképzésben a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet 10§ (7) szerint legalább évi 222 óra. Ez heti hat órát jelent. A közoktatási törvény 27§ (11) bekezdése szerint legalább heti 15 óra gyakorlati képzésben kell részt venni a tanulóknak, ahhoz, hogy szakképzéssel kapcsolatos támogatásokat (normatívákat és szakképzési alapokból származó pénzeket) vehessen fel a tanulók után az intézmény, de mivel ez a képzés lényege, ajánlott ennél magasabb óraszámot erre használni. Szükséges még néhány órában szakmai elméletet is beilleszteni a tematikába, ahol a munka folyamán használt anyagokról, eszközökről, szerszámokról, a munka folyamatáról és a balesetek megelőzéséről kapnak ismereteket a tanulók. Természetesen ez a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan, de attól adminisztratívan elkülönítve, a tapasztalatokra építve valósítható meg a mi tanulóink esetében.

 

 

A szakmai lehetőségekkel kapcsolatban nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Érdemes átgondolni azt, hogy az intézmény működési területén milyen rehabilitációs elhelyezkedési lehetőségek vannak, és az intézmény saját maga milyen tárgyi feltételekkel rendelkezik.

Nagy segítséget jelenthet a Nemzeti Szakképzési Intézet, engedélyezett szakmai tematikái mellett újabbak kidolgozásához fogtak hozzá. Reméljük ezek rövidesen, hozzáférhetőek lesznek mindenki számára. Jelenleg hozzáférhető tematikák:

·        Intézmények egyedi engedélyekkel alkalmazott tematikái

·        A budapesti Bárczi Gusztáv iskola Magyar közlönyben megjelent tematikái

·        A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (a volt NSZI utódja) által kiadott és onnan megrendelhető tematikák

 

 

A közismereti tantárgyak tanításának tartalmi sajátosságai:

 

a dolgozat időkerete nem teszi lehetővé, hogy a megtanítandó tananyag tartalmát részletesen tárgyaljuk, néhány alapvető elvet azért szeretnék itt is meghatározni.

·        Fontos, hogy ne akarjuk most megtanítani azt, amit nem tudtunk az elmúlt tíz évben heti 25 – 30 órában.

·        Ne, vagy csak kis mértékben tanítsunk új ismereteket, inkább az eddig megtanultak alkalmazását mélyítsük el.

·        Próbáljunk fokozottan gyakorlatorientált ismereteket tanítani.

·        Igyekezzünk a mindennapi élet, kiemelten a munkavégzés területén fontos viselkedési és cselekvési sémákat megtanítani, és gyakoroltatni.

·        A bevezetőben már említett heterogenitás miatt, nagymértékben differenciáljunk, egészen az egyéni fejlesztési ütem alkalmazásáig.

·        Vegyük figyelembe a tanulók korlátait. A tanulók egyéni sajátosságai és képességei alapján határozzuk meg a követelményeket.

·        Javasolt közismereti tantárgyak: anyanyelv és kommunikáció, számolás és mérési gyakorlatok, társadalmi ismeretek és gyakorlatok, testnevelés és sport, életvitel és egészséges életmódra nevelés.

 

·        Viszonylag igen magas óraszám, heti négy óra juthat a rehabilitációs órakeret szerinti tevékenységekre.

         Az alacsonyabb évfolyamokon megszokottak szerinti készségfejlesztés helyett ebben az iskolatípusban az értelmi fejlesztésre is transzferálóan ható kiegészítő tevékenységeket javasolom megvalósítani az egyéni fejlesztés és a rehabilitáció során. Ilyenek lehetnek:

·        Dramatikus tevékenységek (vers, tánc, bábozás szerepjáték)

·        Ének, zenével kapcsolatos tevékenységek (zenehallgatás, színkottás zenélés)

·        Sport (főként a speciális sport verseny lehetőségeinek kihasználása)

·        Kézműves tevékenységek (agyagozás, kézimunkavarrás stb.)

·        Informatikai eszközökkel kapcsolatos tevékenységek

Természetesen a tanulók egyéni képességeinek és érdeklődési körének figyelembe vételével.

 

         Ki tanítson a készségfejlesztő speciális szakiskolában

 

 

         A feltett kérdésre, első látásra egyszerű a válasz. Természetesen a szakképzett gyógypedagógiai tanár, lehetőleg értelmileg akadályozottak képzésére jogosító szakképesítéssel.

         Mélyebben belegondolva a dologba, már több problémával is találkozunk. Fel van-e készítve ez a szakember a készségfejlesztő speciális szakiskolában végzett munkára? Milyen nehézségekkel is találkozik majd?

         A készségfejlesztő speciális szakiskolába életkoruk szerinti fiatal felnőttek járnak. A velük alkalmazott pedagógiai eljárásoknak, elvárásoknak meg kell felelniük ennek a követelménynek is. Számos új probléma, például a megkésett és bizonyos vonatkozásaiban speciálisan jelentkező biológiai érés, a gyermeki és a felnőtti viselkedés eltérései, egyre több speciális pedagógiai gondot vetnek fel ebben az iskolatípusban.

         Másik probléma lehet a speciális szakmai ismeretek igénye egyes munkafolyamatok esetében.

         A megoldás a gyógypedagógus kollégák továbbképzése lenne, de tudomásom szerint erre a területre való felkészítés jelenleg még az alapképzésben sem igazán megoldott.

         A speciális szakmai ismeretek továbbadásában nagy segítséget jelenthet egy, az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező, pedagógiai munkát segítő beosztású munkatárs. A kiemelt balesetveszély miatt is különösen fontos szerepe van itt a gyógypedagógus, és a pedagógiai munkát segítő, egy időben és helyen történő közös munkálkodásának.

 

         Összegzés:

 

         A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel csak nagyon vázlatosan tudtam áttekinteni a készségfejlesztő speciális szakiskola képzésének tartalmi tényezőit. A felvetődő kérdések egy-egy gondolatának kifejtéséhez is több oldalra lett volna szükség. Mivel ez az iskolatípus egyre szélesebb teret tölt be képzési rendszerünkben, szükség lenne egy olyan átfogó tanulmány, szakmai anyag elkészítésére, ami összegyűjtené ezen a területen meglévő ismereteinket. Magam dolgozat elkészítésére készülve alig találtam a szakirodalomban forrásokat. Örvendetes, hogy szakmai kezdeményezésünkre egyre több szervezet (OKI NSZFI) tesz lépéseket a tartalmi szabályozás rendezésére. Időszerű lenne a képzésnek, a szakmai elmélet „gazdájának” a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolának is lépéseket tennie. Szükséges volna, hogy a Főiskoláról kikerülő, értelmileg akadályozottakat oktató és nevelő szakirányban konkrét ismereteket adjanak át ebben a témában a hallgatóknak. Szükség volna egy, az ismereteket összefoglaló kiadványra.

        

 Megjegyzésként hozzá kell fűznöm, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskoláról szóló anyag a 2014-es évig érvényes. Alapvetései és meghatározásai továbbra is fenntarthatóak, de a közoktatási rendszer átalakulása miatt az ebben a cikkben közölt óraszámok már nem aktuálisak, azok az új rendelkezések szerint alkalmazandóak. Tudomásom szerint egy közismereti 9.10. évfolyam után egy szakmai 9-12 évfolyammal folytathatóak, amiben életkezdési ismeretek, és egyszerű szakmai ismeretek alapjait lehet oktatni. A program kidolgozását az Üllői úti Bárczi Gusztáv iskola végzi. Probléma esetén bátran lehet fordulni Kajári Ildikó igazgató asszonyhoz.